1946 Kossuth 5 forint ezüstpénz

A II. világháború után az 1945-1946. évi hiperinflációt követően a pengő helyett a forint lett Magyarország fizetőeszköze. A mai napig is használatos forint pénzrendszert 1946. augusztus 1-én vezették be a 9000/1946 ME rendelet alapján. Ez a forint még arany alapú pénz volt a kibocsátásakor.

1 forint = 0,0757575 gramm arany
1 kg arany = 13.210 forint

Az 1946-ban kibocsátott forint érmék névértékei: 1 forint, 2 forint és 5 forint. A forint váltópénze a fillér volt.

Az 1946-ban forgalomba bocsátott érmék közül csak az 5 forintos érme anyaga volt ezüst. A pénzen Kossuth Lajos képmása látható. Birkl László az érem című folyóirat 41-42. számában érme-táblázatot tett közé, mely szerint 1967 december 31-ig 39.802 darab Kossuth 5 forintos érme készült. Ezt a darabszámot teszi közé a témában megjelent más numizmatikai szakirodalom is.

Domoki Ferenc 2008-as cikkét idézve:
„Idősebb éremgyűjtők még jól emlékeznek arra, hogy az 1946-os vastag Kossuth 5 Ft-os érmét, nehezen, csak viszonylag magas összegért lehetett megszerezni. Az MNB éremkészletének a 90-es évek elején történt árúba bocsátása óta szinte korlátlan mennyiségben, olcsón lehet ezeket az érméket megvásárolni."

Egyes források szerint az 1946-os Kossuth 5 forintos érme is többnyire csak ajándékozás folytán került a forgalomba, mert az ezüst világpiaci árának emelkedése miatt ezüsttartalma már a kibocsátás pillanatában a névértékének kétszeresét érte.

A korai numizmatikai irodalmak még nem említik a PP-s darabok létét. Először Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute című könyve említi változatként, hogy az MNB gyűjteményében van PP-s darab. Ezt a változatot valószínűleg az Artex cég készítette. A 3019/1966. Korm. sz. rendelet alapján 100 darab proof kivitelű 1946-os ezüst 5 forintos érme készült.

Az eddigiekben közölt adatok ellenére feltételezik a normál Kossuth 5 Ft-os érme utánverését. A most megvásárolható érmék elő- és hátlapja, tömege, átmérője pontosan egyezik a régiekkel. A peremen található + MUNKA A NEMZETI JÓLÉT ALAPJA felirat sokkal karcsúbb és kevésbé mély betűkből áll, mint a régen forgalomba került daraboké. Az érmék gyakorlatilag nem voltak forgalomban, kopás a peremükön sem látszik, de egyes most vásárolható daraboknál erősebbek a sima verőtőből történő kitolásból származó vonalkák, valamint a kigyűrődés a verőgyűrű és a felső verőtő között.

Az eltérés a készítés technológiájának ismeretében magyarázható. Az eredeti verőtövekkel és szélező acélokkal is eltérő érmék készülhettek.

A vásárlási körülményekből az utánverés valószínűsíthető. Ha valamelyik idősebb gyűjtőnek volna olyan vékonybetűs peremiratú darabja, amelyet 1966 előtt, vagy legalább a 70-es években vásárolt, az azt bizonyítaná, hogy mindkét változat 1946-ban készült.

Kínálatunk megtekintése az alábbi linken

Források:
www.tortenelemcikkek.hu
Az érem (1967. 41-42. szám)
Az érem (2008/1)