Befektetési arany és ezüst érme
Befektetési arany érme
Krugerrand néven került forgalomba az a dél-afrikai aranyérme, amely 1967 óta példátlan karriert futott be a nemzetközi numizmatikában. Az államelnökről elnevezett pénz a kibocsátás után szinte azonnal befektetői érmeként hódította meg a világot.
Ha megkérdezünk egy magyar gyűjtőt, melyik dél-afrikai aranypénz robbant be a numizmatikába befektetői érmeként, nem kis valószínűséggel a Krugerrand választ kapjuk. A megoldás azonban csak félig helyes, mivel az előlapon Krugerrand szerepel, és a névadó is Paul Kruger, a mai Dél-Afrikai Köztársaság egyik elődállamának első elnöke. Az ékezetes tévedést magával hordozó német befolyásnak köszönhetően azonban a magyar numizmatikában is Krügerrandként terjedt el a megnevezés, jóllehet az utóbbi időben már helyesen, pontok nélkül is látni a különböző fórumokon.
Az arany rand verését 1967-ben rendelték el a Dél-Afrikai Köztársaságban. Ekkor még törvényes fizetőeszköznek szánták, s mint ilyen különlegesnek számít, hiszen az előlapon a Krugerrand pénznem megnevezésen túl nem az értékjelzés szerepel, hanem a fizikai tulajdonságok afrikaans és angol nyelven: Fyngoud 1 oz Fine Gold. Az egy unciás pénz körirata felett egy afrikai antilop képe látható, míg a túloldalon a kibocsátó ország neve afrikaansul és angolul (Suid-Afrika és South Africa), középen pedig a Zuid-Afrikaansche Republiek - más néven Transvaal Republic - első elnöke. A boer (búr) névadó ma is nagy népszerűségnek örvend az országban, ahol több emlékmű is megemlékezik Paul Krugerről, akinek egyik leghíresebb szobra a fővárosban, Pretoriában tekinthető meg.
A Krugerrand
A pénz a világ első modern befektetői pénzeként terjedt el, amelynek értékét az arany mindenkori árfolyama határozza meg. A nemesfémtartalom az érme külsejéhez hasonlóan változatlan 1967 óta, a 917/1000-es finomságú pénz ugyanakkor 1980 óta készül 1/2, 1/4 és 1/10 unciás (oz tr) változatban is. Az unciás adat viszonylag könnyen átültethető SI-mértékegységrendszerbe, a nemesfémek tömegmérésére használt troy rendszerben egy "ounce" 31,103 gramm. Az ötvözéshez rezet használnak, amely az éremnek jellegzetes vöröses színt kölcsönöz, nem mellékesen pedig kopásállóságát is javítja, ami egy ennyire népszerű pénz esetében nem elhanyagolható tényező. A rézzel együtt az egy unciás arany rand tömege 33,9305 gramm.
A befektetői aranyérmek közül eddig a Krugerrandból fogyott a legtöbb a világon. Jelentős konkurense azonban a szintén egy unciás, amerikai Gold Eagle, amelyet 50 dolláros névértékkel vernek. Hasonlóan fontos aranypénz a kínai "aranypanda", az ausztráliai "kengurus nugget", a brit sovereign vagy az EU-tagállamok aranyeurói, amelyek közül a legkülönlegesebb darab az osztrákok ezer unciás, százezer euró névértékű "Bécsi Filharmonikusok" nevű érméje.
 |
 |
 |
 |
Forrás:
Deluxe Magazin
Az aranypénz, mint befektetés
Numizmatikai megközelítésben kétfajta aranypénzről beszélhetünk:
- befektetési aranypénzekről
- numizmatikai értékű aranypénzekről
Az Európai Únióban befektetési aranypénznek minősülnek azok az aranypénzek, melyek az Európai Bizottság minden év elején megjelenő hivatalos listájában címlet szerint szerepelnek. A listába történő iktatásról, ill. törlésről minden ország, nemzeti érméinek vonatkozásában saját hatáskörében dönt (szakértők bevonásával, szigorú szakmai kritériumok alapján). A hivatalosan elfogadott EU-s listára felkerülő érmék értékesítése mentesül a forgalmi adótól.
A befektetési aranypénzek árának alakulása a tőzsdei aranyárakhoz igazodik. Az aranyár elmúlt években tapasztalható drasztikus emelkedése közismert, a nemesfém világpiaci ára kilenc év alatt több mint négyszeresére növekedett.
Az ún. numizmatikai értékű- nem befektetési aranynak minősülő - aranypénzek esetén nagyon sok szempontra érdemes figyelnünk. Az elmúlt 20 év tapasztalatai szerint a pénzérmék árának alakulását elsősorban a tartásfokozat befolyásolja (a pénzérmék állagát, állapotát többfokú skálával osztályozzák). Értékálló és fejlődő befektetésnek leginkább a kiváló tartású aranypénzek bizonyulhatnak. Numizmatikai befektetéseink esetén számítanunk kell esetlegesen 3-5 éves megtorpanásokkal, ritkábban kisebb visszaesésekkel. Hosszú távon azonban egyértelműen növekedéssel kalkulálhatunk.
A numizmatikában - kiemelkedően az aranyérmék esetében - tapasztalható árrobbanás egyebek között a kelet-európai szocialista diktatúrák megszűnésének is köszönhető. Az új piacok többszörös árnövekedést eredményeztek, nem csak Kelet-, hanem Nyugat-Európában is. A kereskedelembe bekapcsolódó országoknak köszönhetően többszörösére nőttek az érme árak - főleg az aktuális országhatárokon átívelő történelmi pénzek, így például az Osztrák Magyar Monarchia aranypénzei esetében, az orosz numizmatikában az elmúlt években közelítőleg tízszeres áremelkedés volt tapasztalható.
A befektetésként vásárolt aranypénzek előnyei.
A gyűjteményes numizmatikára és a befektetési aranyakra egyaránt érvényes, hogy kis helyen elférnek, könnyen zárhatók, tárolhatók és értékesíthetők.
A befektetési aranyak kis időtávra is likvid befektetésre minősülnek a legrövidebb időn belül készpénzért mobilizálhatók (szemben a műtárgy-gyűjtés más ágaival).
Numizmatikai jellegű befektetéseket ajánlott inkább hosszabb távra rögzíteni, nagyobb időtávolságban az értékvesztés esélye jelentősen csökkenthető.
Milyen kockázatokat rejt az aranypénzek vásárlása? Mire figyeljünk aranypénzek vásárlása során?
Az aranypénzek vásárlásának szinte egyetlen kockázata van: a hamisítványok.
A viszonylag jól szűrhető másolatok azonban - mint általában - a fejlődő technikákat használva kis lépéssel a szakma előtt járnak. Ezért érdemes minősített, megbízható és garanciát adó kereskedőtől vásárolnunk. Még a legjobb szakembereket is sikerül néha becsapni a friss, jól sikerült hamisítványokkal. Idővel kiderülhet egy-egy érméről, hogy tökéletes másolat volt - ilyenkor csak egy garanciális számlával érvényesíthetjük érdekeinket.
Praktikus tanácsok befektetési célú aranypénzek vásárlásához.
Nem árt ha eladónk számlaképes. Az érembörzéken, -bazárokon, ún. Verkaufslichtnél történő vásárlást kerüljük - a gyenge lámpafénynél nem láthatjuk, vagy enyhébbnek ítélhetünk egy-egy verethibát, ami végzetes befolyással lehet pénzérménk árképzésre.
Forrás:
https://www.portfolio.hu/
Visszakerült Magyarországra hazánk aranytartaléka
A hozzávetőleg 100 ezer uncia (mintegy három tonna súlyú) nemesfém Londonból érkezett Budapestre. A jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár értékű jegybanki aranytartalék hazahozataláról teljes egyetértésben döntött a Magyar Nemzeti Bank vezetése. A jegybank megítélése szerint az aranytartalék országon belüli birtoklása – amely lépés összhangban van a nemzetközi trendekkel – tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat.
Az elmúlt években számos ország határozott aranytartalékának hazaszállításáról. Az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban többek között a holland, a német, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékot részben hazaszállítja. Fontos szemponttá vált annak számbavétele is, hogy az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve, hogy olyan helyszíneken őrizzék az aranytartalékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is biztonságot jelentenek.
A Magyar Nemzeti Bank az 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot. Ennek mennyisége folyamatosan növekedett a II. világháborúig, amelynek a vége felé, 1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt szállítottak ki az MNB „aranyvonattal” az ausztriai Spital am Pyhrn-be. Ez a mennyiség a háború után, 1946-ban teljes mértékben visszakerült.
A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett a hazai aranytartalék mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent. A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták. Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent.
A kilencvenes évek eleji értékesítés során az MNB – az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette be. A 2008-as pénzügyi világválság ugyanakkor alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír.
Ehhez a folyamathoz illeszkedik a Magyar Nemzeti Bank mostani döntése, miszerint eljött az ideje annak, hogy hazahozzuk az ország aranytartalékát, ami felett teljes joggal és fennhatósággal rendelkezünk.
Forrás:
www.mnb.hu