Emlékérme

Családok éve

„Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.”
Sir Winston Churchill

Hazánkban 2018-at a Családok évének nyilvánította a Magyar Kormány. A programsorozat keretében különösen kiemelt szerepet kapnak a családtámogatási intézkedések, illetve azok megismertetése, népszerűsítése, a család értékeinek képviselete.

A családtámogatási rendszer egymásra épülő elemeit szimbolizálják az építőkockák, melyek a Családok éve egységes arculatát képezik központjukban a családot sematikusan megjelenő logóval. Az MNB által kibocsátott emlékérmék az arculati elemek elrendezésével új jelentést kölcsönöznek az építőkockáknak: hiszen az emlékérmék előlapján stilizált szív formában jelennek meg, mintegy a családot összefogó erőt jelképezve. A modern, játékos megfogalmazású érmék előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek, a felső köriratban a 10.000 Ft értékjelzés, alsó köriratban a Magyarország felirat, az érme középvonalán bal oldalon a 2018-as verési évszám, a jobb oldalon a biztonsági elemet is tartalmazó BP. verdejel.

Az emlékérme hátlapján a Családok éve logójának központi, egy családot sematikusan megjelenítő figurája látható. A kiegészítő arculati elemek mintegy oltalmazó épületként védik, otthonként veszik körbe a családot. Az érmeoldal üzenetét az „épület” alatt található CSALÁDOK ÉVE 2018 felirat teszi teljessé. Az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán mesterjegye az „épület” motívumától balra található.

Kínálatunk megtekintése az alábbi linken

2018 Családok éve 10000 forint ezüst emlékérme

Forrás:
Magyar Pénzverő Zrt.


A Szózat megzenésítésének 175. évfordulója

A Szózat a Himnusz mellett második nemzeti énekünk. A költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, a magyar műdalok atyjának tartott Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg. A korabeli Nemzeti Színház ekkor hirdetett nyílt, jeligés pályázatot az addigra már ismert és népszerű költemény megzenésítésére.

Egressy Béni „Minden ember legyen ember és magyar!” jeligével nyújtotta be művét, melyet két másik szerzeménnyel együtt a bíráló bizottság – soraiban a költő, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály zeneszerző – közönségszavazásra bocsátott. A kiválasztott darabokat 1843. május 10-én szólaltatták meg. A zsűri által három legjobbnak ítélt mű között a bemutatón a közönség szavazata döntötte el a sorrendet. „S alig énekeltek el négy sort, a közönség zajos tapsra tört ki újra meg újra…” (Részlet a Regélő – Pesti Divatlap korabeli beszámolójából.) A pályázat jeligés volt, így a szerző kilétére csak az eredményhirdetés után derült fény.

A nyertes pályamű korának dallami-ritmikai lenyomata, a korszellemhez illeszkedett, így hamar népszerű „nemzeti dalként” ismerték. Bár kritikai észrevételeket is kapott, a 19. század második felétől, sőt a 20. században is több zeneszerző idézte vissza a mű egy-egy motívumát, leginkább kezdődallamát. Mindez szép kifejeződése annak, hogy a Szózat dallama elfogadottá, a vers mondanivalójával együtt a magyarság megtartásának, fennmaradásának hangzó jelképévé vált.

Vörösmarty Szózatának hangvétele széles látókörű, kifejezi, hogy bárhol a világon lehetünk magyarok. Dinamikus, a cselekvő ember, a tetterő éneke. Örökérvényű sorait Egressy Béni verbunkos zenére épülő és a korhangulatot jól megragadó zenéje felerősíti.

Az előlap fő motívumaként Vörösmarty Mihály félalakos ábrázolása (melyet Barabás Miklós festménye ihletett) jelenik meg nemzeti lobogóval a háttérben. Bal oldalon Magyarország címere, jobb oldalon a Szózat eredeti kéziratából vett idézet és a költő kézjegye látható.

A hátoldal központjában a Szózat zeneszerzőjének, Egressy Béninek a félalakos ábrázolása jelenik meg, melyet szintén Barabás Miklós festménye ihletett, háttérben az egykori Nemzeti Színház épületével, ahol a darab ősbemutatójára került sor. A „175 ÉVES A SZÓZAT ZENÉJE” felirat utal a kibocsátás apropójára. Egressy alakja mellett fent a Szózat kottájának részlete, lent Egressy kézjegye található. Az emlékérmét Kereszthury Gábor éremtervező művész tervezte.

Kínálatunk megtekintése az alábbi linken

2018 Szózat 10000 forint ezüst emlékérme

Forrás:
Magyar Pénzverő Zrt.


50 éves a forint ezüst emlékveretek

A forint pénzrendszere az 1946-os évben került bevezetésre a 9000/1946 ME sz. rendelet alapján.
Az új valuta átszámítási kulcsa:
1 forint = 4 x 1029 pengő vagy
1 forint = 200 millió adópengő.

A forint bevezetésekor 1 forint 0,07575 gramm színarannyal volt egyenértékű.

A vásárlóerő és a rendelkezésre álló árualap egyensúlyban tartására, a forint valuta védelmének érdekében, az előirányzott pénzmennyiséget csak rendkívül óvatosan, fokozatosan hozták forgalomba.

Forint pénzrendszerünk ez év augusztusában tölti be a 72. forgalmi évét. A forint tiszteletére több különböző kiadású emlékveret készült.

A Magyar Nemzeti Bank 1996-ban, a forint bevezetésének évfordulójára ezüst 2000 forintos névértékű emlékpénzt bocsátott ki.
Ezen emlékérme előlapján láthatunk egy stilizált lobogót, felette a magyar címerrel, alatta a Károly Róbert által ismert Anjou-liliom.
Az érme hétlapján az 1946-tól forgalomban lévő fémpénzek jelennek meg.

50 éves a forint ezüst pénz

Az MNB ezt a tettét 2016-ban, a forint 70 éves fennállását is megünnepelve megismételte.

Az 1996-os évben, nemcsak a Magyar Nemzeti Bank, hanem a Metal-Art Nemesfémipari Rt. is bocsátott ki emlékvereteket. Ezen emlékveretek az 1946. augusztus 1-én kibocsátott magyar forint érmék és bankjegyek alapján készültek.

ezüst emlékpént 50 éves a forint

1946 augusztusában először csak két féle bankjegy, a 10 és 100 forintos került forgalomba. A bankjegyek a pénzjegynyomda dolgozóit ábrázolják, kezükben a kor "szimbólumaival".

A 10 forintos papírpénzen Pfeffer Mihály, a Pénzjegynyomda gépmestere látható, kezében az ipar fejlesztésére utaló kalapáccsal.
A 100 forintos papírpénzen Várszegi Gizella látható, kezében a mezőgazdaságot jelképező búzakalásszal.

A Metal-Art által kibocsátott emlékplaketteken az előbb említett 10 és 100 forintos bankjegyek mása készült el. Míg az ezüst emlékérmén az 1946-ban forgalomba kerülő fémpénzeket ábrázolja.

A Metal-Art által kiadott forint emlékszett Bognár György tervei alapján készültek. 1996 augusztus 1-én kerültek kibocsátásra, mindösszesen 5000 darabban.

 

Forrás:
Rádóczy Gyula, Tasnádi Gáza - Magyar Papírpénzek
www.mnb.hu
www.sites.google.com/site/azoka40esevek

A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója

A Pécsi Tudományegyetem 2017. szeptember 1-jén ünnepli az első magyar egyetem alapításának 650. évfordulóját, mely nap 2017-től a Magyar Felsőoktatás Napja is.

1367. szeptember 1-én kelt oklevélben engedélyezte V. Orbán pápa Nagy Lajos magyar királynak a pécsi egyetem megalapítását. A püspöki székhelyen felállított felsőfokú oktatási intézmény (studium generale) három fakultással kezdte meg működését, és rövid fennállása dacára egy új korszak kezdetét jelentette a magyar művelődésben és oktatásban. A történelem viharai miatt a XVIII. század végétől folyik Pécsett újra felsőoktatás, de igazi egyetemi képzés a pozsonyi egyetem 1923-as Pécsre helyezésével indult újra. A két háború között a pécsi egyetem nemzetközi hírű professzorokkal büszkélkedhetett – Kerényi Károly, Thienemann Tivadar, Halasy Nagy József és mások.

A Pécsi Tudományegyetem a Tanárképző Főiskola integrálásával 1982-től lett Janus Pannonius Tudományegyetem. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola, majd 2000-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola bekapcsolódásával alakult ki a mai tízkarú egyetem, amely a mezőgazdasági képzésen kívül majd minden felsőoktatási területet magába foglal. Jelenleg a pécsi egyetem az egyik legnagyobb hallgatói létszámú magyar felsőoktatási intézmény. A Pécsi Tudományegyetem tehát egy többlépcsős integrációs folyamat eredményeképpen jött létre, amely mára az ország egyik legnevesebb, regionális vezető szereppel bíró egyetemévé vált, ahol tíz karon a felsőoktatás teljes spektrumán magas színvonalú képzés folyik. A bolognai képzési rendszer révén a hallgatók részesei lehetnek egy dinamikusan fejlődő, átjárható európai oktatási rendszernek. A hagyományos főiskolai és egyetemi képzések helyett a diákok előbb alapképzési (BA, BSc) végzettséget kapnak, majd mesterképzési diplomát (MA, MSc) szerezhetnek, s ha a tudomány érdekli őket, akár doktori képzésre (PhD, DLA) is jelentkezhetnek.

A Pécsi Tudományegyetem az ország egyik legjelentősebb kutatóegyeteme, hatalmas szakmai kutató bázissal. A Szentágothai János Kutatóközpont a természettudományi és orvostudományi kutatás számos területének ad otthont. Az egyetemi karokon 22 doktori iskola működik, melyek a tudomány és a művészetek széles spektrumát ölelik fel. A Pécsi Tudományegyetem fontos szerepet tulajdonít a tehetséggondozásnak. A szakkollégiumok és tudományos diákkörök célja a diákok tudományos munkájának támogatása.

A Magyar Nemzeti Bank az egyetem alapításának 650. évfordulója előtt tisztelegve 10.000 forintos ezüst és 2.000 forintos színesfém emlékérmét bocsát ki.

Az emlékérme előlapjának fő motívuma Vilmos pécsi püspök címere, háttérben az eredeti alapító okirat látványképével. A hátlap középpontjában a Rektori Hivatal főbejárata, az épület északi homlokzata jelenik meg. A jobb oldalon az alapító okirat részlete olvasható, amelyet középen egy Anjou-liliomot megjelenítő sáv vág ketté. Az emlékérmét Szabó Virág szobrászművész tervezte.

 

Forrás: Magyar Pénzverő Zrt.


XXI. Labdarúgó Világbajnokság

A FIFA, a Federation Internationale de Football Associaton a nemzetközi labdarúgás nemzetközi szervezete, amely 1904. május 21-én alakult meg Párizsban. Jelenleg 6 regionális szövetségben 211 tagszövetséget tömörít magába, Magyarország 1907. óta tagja.

Az első – akkor még kevéssé sikeres – nemzetközi tornára 1906-ban került sor, míg az első hivatalos világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban, az akkori elnök, Jules Rimet kezdeményezésére. Magyarország kétszer játszott döntőt: 1938-ban Párizsban, 1954-ben Bernben ezüstéremmel zárta a magyar válogatott a világbajnokságot. A magyar labdarúgósport sikerének könyvelhetjük el, hogy 1994-ben Puhl Sándor világbajnoki döntőn vezetett. Évente megválasztják az év férfi és női labdarugóját, díjazzák az év edzőjét, valamint Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzék az év legszebb gólját.

A 2018-as, sorrendben a 21. világbajnokság házigazdája Oroszország. Az izgalmas mérkőzéseknek 11 város 12 stadionja ad otthont. A nyitómérkőzést és a döntőt is a moszkvai Luzsnyiki Stadionban rendezik.

A Magyar Nemzeti Bank 1981 óta bocsát ki emlékérmét a labdarúgó világbajnokságok tiszteletére. A 2018-as emlékérme a második a labdarúgással kapcsolatos forint emlékérmék közül, amelyen a világbajnokság hivatalos emblémája is szerepel. Az emlékérméből 5000 forintos ezüst és 2000 forintos színesfém változat is készült.

Az érme előlapja a Föld stilizált ábrázolása jelenik meg, műhold pályák köríveivel érzékeltetve a Föld forgását, valamint a sport lendültét. A motívum a spotesemény globális jelentőségére utal. A földgömbtől jobbra található XXI. FIFA Labdarugó Világbajnokság ™ hivatalos emblémája. A hátlap központi motívuma egy stilizált labdarugó ollózás közben. Az ollózó mozdulat dinamikáját a háttérben megjelenő két, időben eltolt fázis erősíti, valamint a repülő focilabdát körülvevő ívek, amelyek az előlapról is visszaköszönnek.
Az emlékérmét Puskás Erika tervezte, a gipsztervek kivitelezése Kósa István munkáját dicséri.

XXI. Labdarúgó Világbajnokság 5.000 forint ezüst emlékérme

Labdarugó vb 5000 forint ezüst emlékérme

 

Forrás:
Magyar Pénzverő Zrt.


Nemzeti emlékhely - Kossuth tér színesfém érme

A budapesti Kossuth tér a magyar történelem fontos színhelye, amelyet az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal egyedüliként kiemelt nemzeti emlékhelynek nyilvánított. A teret meghatározó hatalmas épület, a törvényhozásnak helyet adó Országház előtt rendezik a legtöbb állami megemlékezést és ünnepséget. A tér a politikai tömegrendezvények gyakori helyszíne, mivel a Kossuth teret a törvényhozásban betöltött jelentősége révén a magyar politika szimbolikájában a magyar államisággal azonosítják. Habár az egykori Tömő tér korábban is köztér volt, a mai Kossuth tér egyértelműen az Országház megépítését követően jött létre. A kiegyezés után a magyar politikai elit fontos célja volt, hogy az országgyűlés állandó, minden igényt kielégítő, reprezentatív épületet kapjon, amely méltó a világvárossá fejlődő fővároshoz. Ekkor ugyanis, a képviselőház a Főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utcában, a főrendiház pedig a Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett. 1880-ban törvénybe iktatták az Országház megépítését. A kormányzat nem csupán hivatali épületnek szánta az Országházat, hanem az ezeréves magyar államiság és az „ősi alkotmány” mementójának is, ezért előírták, hogy a terveknek historizáló stílusúnak kell lenniük. A győztes pályázó, Steindl Imre tervének neogótikus formaelemei az angol parlamentre utaltak, ami esztétikai értékein túlmenően azért is hathatott a döntnökökre, mert a korabeli magyar politikusok gyakran hasonlították a magyar parlamentarizmust és alkotmányt az angoléhoz. A tervek átdolgozása után, 1888-ban fogadták el az Országház végleges változatát. A teret 1898-ban Országház térré nevezték át, az épület 1904-ben készült el, habár a képviselőház már két évvel korábban ide költözött. Az építkezést is vezető tervező, Steindl már nem élhette meg főműve elkészültét, 1902-ben elhunyt. A Duna-parti Országház Budapest képét döntően meghatározó, ikonikus épületté vált.

A Magyar Nemzeti Bank 2000 forintos színesfém emlékérmét bocsát ki, amelynek előlapjának fő motívumaként az Országház főbejáratát „őrző” kőoroszlánok egyike jelenik meg oldalról ábrázolva, háttérben a nemzeti zászló.  A hátlapon a középmezőben a Kossuth tér perspektivikus képe látható, a kiemelt nemzeti emlékhely emblematikus épületeivel. Az alsó körirat felett középen a nemzeti emlékhelyek logója, a felirat végénél, a központi motívumba rejtve az érmét tervező Tóth Zoltán mesterjegye látható.

Az emlékérme a Nemzeti Örökség Intézetének kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozatot gazdagítja, a Somogyvár-Kapuvár, Mohács és a Rákoskeresztúri Újköztemető nemzeti emlékhelye után a negyedik tagja a sorozatnak.

Kossuth-tér

Kossuth tér színesfém emlékpénz

 

Forrás: Magyar Pénzverő Zrt.


Görgei Artúr hadvezér

(Toporc, ma Toporec, Szlovákia, 1818. január 30. – 1916. május 21.)

1818. január 30-án született Görgei Artúr, az 1848-49-es szabadságharc legtehetségesebb hadvezére, akit a világosi fegyverletétel után a bűnbak szerepére kárhoztattak.

Ősi magyar nemesi család sarja. A szabadságharc számos tisztjéhez hasonlóan a császári seregben kezdte meg pályafutását és 1842-re már huszár főhadnagyi rangig jutott. Három évvel később kilépett a szolgálatból és a prágai egyetem hallgatójaként vegyészetet tanult. Diplomáját éppen az 1848-as sorsfordító események előtt szerezte meg.

1848-ban bámulatosan gyors karriert futott be, júniusban még honvéd százados, novemberben már tábornok és a feldunai hadsereg parancsnoka volt. A téli hadjáratban megóvta seregét a megsemmisüléstől, majd hetekre elvonta az ellenség figyelmét a Tisza vonaláról.

Az 1849. áprilisi tavaszi hadjáratban a magyar hadsereg fővezéreként több ütközetben és csatában megverte, és a határig szorította vissza az ellenség főerejét, majd május 21-én bevette Buda várát.

Június közepén a Vág mentén, majd július első felében Komárom környékén próbálta megverni az ellenség főerőit. A július 2-i komáromi csatában súlyos, életveszélyes sebet kapott, ennek ellenére július közepén személyesen vezette hadseregét a többi haderővel való egyesülés felé. A július 15-30. közötti újabb felvidéki hadjáratban hetekre lekötötte az orosz főerőket, azonban az augusztus 9-i temesvári vereség után kénytelen volt előttük letenni a fegyvert. Az orosz cár követelésére kegyelmet kapott, de 1867-ig Karintiában, Klagenfurtba internálták. A hazai és a külföldi közvélemény egy része árulónak tekintette, ezt azonban a történeti kutatás megcáfolta. A kiegyezés után hazatért és Visegrádon, valamint Budapesten élt.

A Magyar Nemzeti Bank Görgei Artúr születésének 200. évfordulójára – egyben megemlékezve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójáról is – 10.000 forintos ezüst és 2.000 forintos színesfém emlékérmét bocsát ki azonos érmeképpel.
Az előoldalon Than Mór II. komáromi csatát ábrázoló festménye jelenik meg. A körgyűrűn belül, felső köriratban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legkiemelkedőbb ütközetei helyszíneinek (Isaszeg, Buda, Komárom, Vác) felsorolása olvasható.
A hátlapon látható Görgei félalakos ábrázolás egy dagerrotípia alapján készült. A portré hátterében mikroírással azon honvédek nevei olvashatók, akik 1884. november 23-án nyilatkozatban álltak ki a hadvezér mellett.
Az emlékérmét Szilos András tervezte.

 

Forrás: Magyar Pénzverő Zrt.

Görgei Artúr 10.000 forint ezüst pénz

2018 Görgei Artúr 10000 forint